Skip to content

Savanyú káposztával rakott karaj

Ifjú korom egyik meghatározó ételének tovább gondolása volt a mai ebéd. Már egy ideje koketálok vele (értsd: tervezem, hogy el kéne készíteni), de mindig hiányott valami. Most azonban úgy éreztem, eljött az idő, és párom elégedett mosolya láttán úgy vélem, jól időzítettem…

A hozzávalók (4 személyre): 4-6 szelet karaj (esetleg tarja), jó ujjnyi szalonna, fél kiló savanyú káposzta, 4 nagyobb szem burgonya, 1 jókora pohár tejföl, kanálka olaj, 1 fej vöröshagyma, 2 evőkanálnyi mézes mustár, bors, só

Tegnap este a sovány, ujjnyi karajszeleteket mézes mustárral megkentem, frissen őröltem rá borsot, dobozkába pakoltam, olajjal meglocsoltam, és pihenni tettem a hűtőbe.

Ma délelőtt egy tűzálló tálat olajjal kikentem – lehetett volna zsír is, vagy éppen bacon szeletekkel való bélelés, de ezek nem voltak itthon.
A hagymát csíkokra vágtam és besóztam. Amíg ez pihent, a megmosott, és hámozott burgonyát felszeleteltem, és végig pakoltam a tál aljára.
A hagyma felét ráhelyeztem – ügyelve, hogy azonos arányban legyen mindenhol. Ezután ráfektettem az olajtól lecsepegtetett karaj szeleteket, majd ismét a hagyma, és a burgonya következett.
Végül a tetejére halmoztam a savanyú káposztát, rákanalaztam a tejfölt, és néhány szalonna szeletkét is tettem rá.
Alufóliával fedve sütöttem 1 órát, majd anélkül még 10 percet.
Édesnemes piros paprikába mártott kakastaréjjal, és friss tejföllel tálaltam.
Kenyér nem kellett hozzá, bár kínáltam.

Határozottan jól csúszik mellé a sör.

(Anyja)

Zabkása

Ha reggelire megkívánom a zabkását, akkor általában úgy készítem, hogy 3 dl szűrt vizet csipetnyi sóval forrni teszek, majd kényelmes tempóval, négy evőkanálnyi zabpelyhet beleszórok.
Amikor felforrt, évszaktól függően szűk maroknyi aszalt gyümölcsöt (ma éppen vörösáfonyát), vagy apróbbra darabolt, frisset belekeverek. Ezután hagyom 10-15 percig pihenni.
Kanálnyi rizs sziruppal édesítem, és ennek a mennyiségnek kb. a felét, kétharmadát így, langyosan megreggelizem – a gyümölcsöket ilyenkor kifalom belőle.
A maradékot hűtőbe teszem és uzsonnára, friss szezongyümölccsel feldobva, desszert gyanánt, hidegen bekanalazom.

Ronda, de finom, ráadásul hosszan tartó, komfortos érzést nyújt a pocakban.
Vannak, akik legalább fele részben tejjel készítik, jómagam mindig vízzel. Esetleg még gabonatejjel el tudnám képzelni, de az aranyárban van, és nekem így is ízletes.

Tipp! Fahéjjal, frissen reszelt gyömbérrel az ízilága feldobható.
A rizsszirup helyett édesíthető mézzel is.

(Anyja)

Státusz – működik!

Juhúúúú!
A blog új szerverre költözött, frissült a motor, és a már csaknem fél éve közzétett státusz végre megváltozott.
Még szeretnék majd néhány újítást hamarosan, de az a lényeg, hogy a hozzászólások, linkek és egyebek komfortosan kezelhetővé váltak.
Gyorsan rendbe is tettem, ami SOS volt és igyekszem újra többet írni…

(Anyja)

Baconbe göngyölt csirkemáj velesült burgonyával

Idén kettesben szilvesztereztünk, és ezt a csemegét választottuk késő délutáni ebédnek.
A frissen vásárolt (lehetőleg szép világos) csirkemájból kettőnknek 40 dekányit vettem. Emellé szükség volt még szeletelt baconre, és a fűszerekre, valamint néhány szem burgonyára (elmaradhat, illetve zöldséggel helyettesíthető).

A belsőséget megmostam, és a furcsa lifegő dolgokat levágtam róluk. Egy tálba majorannát és őrölt borsot kevertem, ebbe hempergettem az egész májakat, majd a két “lebernyeget” összezárva baconbe tekertem őket és egy fogpiszkálóval megtűztem a csomagot.
A burgonyákat megmostam és négybe vágtam.
Egy serpenyőt kikentem olajjal (ecsettel szoktam, mert nagyon kevés elég), belehelyeztem a csinos pakkokat, melléjük szórtam a burgonyát. Nem sóztam egyáltalán, a bacon éppen elég a májhoz, és a burgonyához is!
Nagyjából 180 fokos sütőben 15 percig lefedve sütöttem, majd egyszer megforgatva a képen láthatóan piros, ropogós, “csinosra” pirítottam őket, ami nagyjából további 20 percet vett igénybe.
Mennyei lett, bár kettőnknek kicsit sok. Bevállalósak voltunk, de maradt még a mai ebédhez is feltétnek.
Szerintem megfelelő válogatásban kiváló party csemege (“finger food”) és könnyű vele bánni.
Tálalásnál érdemes a fogpiszkálókat kivenni belőle, ne okozzon balesetet a lelkes falás közben a hegyes fadarab.

Tipp! Elkészíthető fűszerezek nélkül is, illetve maga a fűszer variálható, például megkenhető mustárral, vagy éppen oregánós paradicsompürével, ki-ki hogy szereti. Finom másnap, hidegen is. Ha maradna bacon, egy-két aszalt szilva szemet is becsavarhatunk, nagyon jól kiegészíti az ízeit…

(Anyja)

Süti party – 2011

Tálcányi kóstoló

Még tartoztam ezzel az írással, már jó ideje, de a kezem állapota miatt nehezen veszem rá magam az írásra (néhány hét alatt lett diagnózis, remélem lassan érkezik a gyógyulás is).
Ahogy annak idején terveztem, december 10-én, koradélután gyűltünk össze, hogy jót beszélgessünk, forró italokat (tea, grog, forralt bor) szürböljünk, megkóstoljuk a sütiket, együnk némi sós ételt is, hogy ne legyünk rosszul – no meg csere-beréljük el a karácsonyra szánt nassolni valót.

Öten voltunk, azt hiszem az 5-6 fő ideális szám, a sütik készítése és a kényelem szempontjából is.

A délután remekül sikerült, a visszajelzések alapján mindenki jól érezte magát, és már többen agitáltak ismétlésre is, méghozzá akár apropó nélkül, vagy mindenesetre hamarabb, mint Karácsony előtt (Húsvét?!).

(Anyja)

A következő finomságok készültek a Süti partyra:

citromos keksz
citromos keksz csillagok

kókuszgolyó

narancsos-csokis keksz

pihentetés nélküli mézes

ropogós csokis korong

zongora szelet

Csodálatos módon – ezt mind többször végig kóstoltuk, ettünk és ettünk, nem tudtuk (talán nem is akartuk) eldönteni, mi a legfinomabb – mégsem kapott senki gyomorrontást.
Azért jó, hogy volt szendvicsnek való – liptói túrós körözött, ropogós sajtos bagett, szalámi, koktél paradicsom, olívabogyó stb. – hiszen így a sós-pihenők után, újra majszolhattunk a csemegékből.

Ahogy hallottam, nem mindenkinél “élte meg” a sütemény kavalkád a Karácsonyt, én eldugtam őket, így a valamiért gyorsan párolgó kókuszgolyó kivételével mindegyikből jutott az ünnepi asztalra!

Köszönöm szépen lányok az élményt és a finomságokat!

Mindenki kedves olvasónak ajánlom ezt az élményt, próbáljátok ki, kiváló hangulatteremtő az ünnepek előtt, és szívet melengető emlékeket hoz elő minden elmajszolt sütemény – márpedig ennyi, eltart egy darabig…

(Anyja)

Süti party – csapó 1

Az ötletet néhány napja urban : eve blogján találtam, de ha jól emlékszem már valamelyik Stahl magazinban is volt egy ilyen cikk…
A lényeg: kupacnyi ember az ünnepek előtt elhatározza, kicsit leegyszerűsíti a változatos süti kínálat elkészítését, és még össze is köti egy kis bulival. Az általában hölgyekből álló csoport minden tagja egy-egy féle sütit készít, abból viszont sokszor annyit (pontosan annyiszor, ahányan a kupacban vannak) készít, mint szokott.
Aztán egy délután (lehetőleg néhány héttel az ünnep előtt) összejönnek, egy helyre hordják az összes finomságot, megkóstolják és elcsereberélik őket (no meg jó eséllyel a recepteket is), és végül mindenkinek kupacnyi féle sütije lesz a karácsonyi menüben!
Szuper ötlet! Beleszerettem és a megvalósításig merészkedtem. Facebook-on meghirdettem az ismerősök között és óvatosan hat fősre szerveztem…
Már meg is van a bátor kis csapat, bőszen tervezgetjük is, ki mit készítsen. December 10-re tervezem a partyt, remélem összejön és beszámolhatok róla, hogy sikerült.
Azt nem tudom, hogy a sütikről akkor már beszélhetek-e, lehet meglepi lesz…

(Anyja)