Kolléganőm mesélt róla, hogy tervezi, intelligens krémest süt. Azt hittem viccel, de kiderült, hogy valóban van ilyen nevű sütemény, aminek a tésztáját csak kikeveri az ember, és hagyja szép nyugodtan megsülni – s láss csodát, a massza szépen rétegekre válik, lesz tésztája, vaníliás krémje és habja is.
Mivel ő azt mondta, neki az elhatározást követő tett akár hetekbe is telhet, nem tétováztam, a kíváncsiságtól hajtva én bizony tegnap ennek nekiláttam…

Hozzávalók:

8 egész tojás
1 liter tej
15 dkg cukor
(én barnát használtam)
1 rúd vanília (vagy 4 csomag vaníliás cukor)
9 evőkanál liszt
15 dkg margarin
csapott evőkanálnyi prézli
csipet só

A tojások sárgáját a cukorral alaposan elkevertem (robotgépet használtam), majd hozzáadtam az olvasztott, langyos margarint, a vanília rúd óvatosan kiemelt belsejét, aprénként a tejet és kanalanként a lisztet. (Ebből nagyon folyós tészta lesz.)
A tojásfehérjéket csipet sóval, és egy pici friss citromlével felvertem keményre.
A habot óvatosan kevertem el a nagyon folyós tésztával, úgy hogy lehetőleg ne törjön össze.
Kivajaztam két jénai alját (elvileg 30×40 cm tepsit ír a recept, de nekem olyan nincs), pici prézlivel megszórtam és merőkanállal belemertem a tésztát (ezt is vigyázva, hogy ne törjem a habot).
A tésztát betoltam a hideg sütőbe, és 160 fokon 60 percig sütöttem, s további 15 percet hagytam benne hűlni.
Euztán kiemeltem az asztalra, megvártam míg kihűl és egy éjszajára a hűtőbe tettem.

Tipp! Ezt a sütit elvileg másnap, hidegen kéne fogyasztani, de az illatok hatására muszáj volt melegen is megkóstolni. A lágy vanília krém miatt szétesik, de úgy is isteni!
Ha egyben meg akarjuk őrizni, süssük akkor, amikor a családtagok nincsenek otthon!


Comments are closed