Kelkáposzta főzelék

Életem párjának egyik kedvence eledele ez a főzelék, így aztán nagy örömmel vette tudomásul múlt szombaton, hogy terveim szerint ez lesz az ebéd.
Sajnos leírni csak most van alkalmam, de mint mondják, jobb későn, mint soha…

Hozzávalók:
1 közepes fej kelkáposzta
(kb. 1 kg)
50 dkg burgonya
kanálnyi olaj
2 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek. buronyakeményítő
pirospaprika
köménymag
bors

(tejföl)

Egy nagy edénybe vizet tettem fel forrni.
A káposztáról a meggyötört leveleket eltávolítottam, a torzsáját kivágtam és laskára vágtam. Ezután a lobogó forró vízbe dobtam és jól átkevertem, hagytam “összezuhanni”, majd leszűrtem, a levét kiöntöttem (így biztosan nem lesz kesernyés, öregebb káposzta sem).
A megtisztított burgonyát kockákra (kb. 1 centis), a hagymát félbe és csíkokra vágtam, sóztam, végül a fokhagymát összezúztam.
A felhevített olajban megpároltam a szaftos hagymát, majd rádobtam a préselt fokhagymát, a köménymagot, végül kis pirulás után, a tűzről lehúzva, elkevertem a pirospaprikával.
Az ízes szaftba beleforgattam a forrázott kelkáposzta leveleket valamint a burgonyát. Felöntöttem annyi sós vízzel, hogy ellepje, és fedő nélkül, csendesen forrva, puhára főztem kb. 15-20 perc alatt.
Ekkor a levéből kivettem kb. fél liternyit, és 1 evőkanálnyi burgonyakeményítővel lepasszíroztam, majd visszaforraltam a főzelékbe, hogy besűrűsödjön (rántást nem készítek már, így könnyebb az étel).
Jómagam tejfölözve ettem, a párom csak így “tisztán”, sült virslivel.
Örömmel állapítottuk meg, hogy még mindig kedvenc…

Tipp! Anyuci és én is majorannásan szeretjük…

(Anyja)

Kapros tökfőzelék, könnyítve

Tegnap a kontrollon azt mondta az orvos, óvatosan próbáljam meg a főzelékek bevezetését, és kezdjem a tökfélékkel, mert az a legkönnyebb megemészteni.
Örültem a javaslatnak, mert már a múlt héten lázba hozott a frissen gyalult tök, és az illatos kaporcsokrok látványa. Különös dolog ez, mert gyerekkoromban a világ minden kincséért sem ettem volna meg ezt a könnyű nyári étket.
Ma reggel siettünk is a piacra, reméltem hogy a nyári esők után végre ezerágra sütő nap nyomán, bőséges lesz a tök kínálat.
Nem kellett csalódnom, így boldogan robogtunk haza az alapanyagokkal, ahol rögtön neki is láttam az elkészítésnek, hogy ebédre már csak langyos legyen (ahogy számomra jelenleg fogyasztható).

Hozzávalók:

50 dkg gyalult tök
1 csokor kapor
1 kisebb fej hagyma
1/2 citrom leve
1 evőkanál olaj
1 pohár kefír
1 teáskanál liszt
cukor ízlés szerint
(elmaradhat)
csapott mokkás kanálnyi pirospaprika
csipet só

Az idei, fehér hagymát ketté, majd vékony csíkokra vágtam, tálkába tettem, sóztam és a citrom levével meglocsoltam.
A kaporcsokrot megmostam, és a zsenge levélkéket felaprítottam.
Az olajat felhevítettem, és benne a szaftos hagymát alacsony hőfokon megpároltam. Hozzáadtam a cukrot és a tököt, felöntöttem kb. 1 dl vízzel és megvártam míg felforr, majd takarékra vettem.
A kefírt kikevertem a liszttel és a pirospaprikával, amikor teljesen sima lett, hozzáadtam a rotyogó főzelékhez, ezután az egészet csendesen 5 percig forraltam, majd levettem a tűzről.
Más teendő nem maradt, mint a kóstolás és az esetleges édesítés, savanyítás vagy sózás. Az illatos nyári tökfőzelék el is készült. Nekem így tökéletes, feltétet nem fogyasztok hozzá.

Egészséges embereknek lehet tejföllel vagy tejszínnel is készíteni, és citrom helyett sokan ecetet használnak. Feltétként kinek mi ízlik – vagdalt hús, tükörtojás, sült virsli stb. adható.

Tipp! A legérzékenyebb pontja ennek az éteknek akkor van, amikor a tök még éppen “roppanós”, és a következő percben már szétesik. Ezért főzöm így, a forralás után az edényben hagyom kihűlni.
Aki nem gázon vagy indukciós főzőlapon készíti, feltétlenül ügyeljen arra, hogy lehúzza az edényt a melegről, különben tálaláskor meglepetés érheti (szétesett pürét talál a fazékban).

(Anyja)

Lencsefőzelék

Először is Boldog Új Évet kívánok Mindekinek!

Éppen most beszélgettem a Mamóval és rendkívül fontos információra tettem szert. Mert az tudtam, hogy szoktak lencsét vagy más, aprómagvas dolgot (például köles is jó) készíteni az év első napján, hogy ne legyen anyagi gond a következő esztendőben, de azt, hogy férfinak kell először bejönnie a kapun, no azt például nem.
Bármit is okoz, ha ez nem így van, nálunk kiderül idén, igaz-e, mert a leányzó reggel érkezett haza, és bizony ő jött be elsőként idén az ajtónkon. A lépcsőházat nyitó kapu első áthaladójáról nincs információm…
No de visszatérve a lencsefőzelékre, idén is elkészítettem, ahogy szoktam, és rájöttem, még nem is tettem közzé a receptet. Bár egyik gyermekem sem szereti, de hátha később rákapnak, és akkor meglesz majd a családi recept.

Hozzávalók:

1 jókora bögre lencse
1 fej vöröshagyma
1-2 babérlevél
császárszalonna
(vagy más füstölt holmi)
1 vastag szelet citrom
1 púpos kanál liszt
1 púpos evőkanál cukor
(vagy méz)
pirospaprika
mustár
olaj
(ecet)
tálaláshoz: tejföl

A lencsét tegnap este átválogattam, megmostam és háromszoros mennyiségű hideg vízben beáztattam.
Ma reggel a jó húsos császárszalonnát vastag szeletekre vágtam, kicsit a végét fazoníroztam és mély edényben (amiben a főzeléket terveztem főzni) olajon megsütöttem.
A pirosra sült, illatos szeleteket kiszedtem a zsiradékból egy jénaiba, a külön levágott bőrkét azonban ott hagytam, mert azt beleszoktam főzni az ételbe (ha nincs császárszalonnám, bőrkém akkor is mindig van, fagyasztva – olyankor csak azt pirítom meg, majd főzöm az ételbe, az is nagyszerű ízt ad neki).
Az edényben maradt zsíradékon karamellizáltam a cukrot, majd hozzáöntöttem a leöblített lencsét, és felöntöttem annyi vízzel, ami egy ujjnyira ellepte. Beleraktam a citromot, a megtisztított vöröshagymát (egészben) és a babérlevelet. 15 percig főztem. Kis lábosban kevés olajat hevítettem, 1 púpos kanál liszttel világos rántást készítettem. Pirospaprikával meghintettem és kb. másfél deci vízzel felengedtem, majd simára keverés után a főzelékhez kevertem. Ekkor tettem bele a mustárt, és egy kupaknyi almaecetet is, a citrom szeleteket pedig kidobtam a lencse közül, hogy ne adjon kesernyést ízt az ételnek.
Átforraltam, és tejfellel, (magamnak frissen szelt citrommal), no meg a sült császárszalonnával tálaltam. Ízlés szerint még lehet savanyítani, esetleg sózni (én egyáltalán nem használtam sót).

Krumplifőzelék (babérleveles)

Egyszerű étel, de nagyon finom és talán nem mindig jut eszünkbe, pedig 20 perc alatt kész mindennel együtt, és még jót is tesz a beteg pocaknak…

Hozzávalók:

1 kg burgonya
1 fej hagyma
2 babérlevél
liszt
olaj
ecet
pirospaprika

A burgonyát megtisztítottam, karikákra vágtam, és felöntöttem annyi hideg vízzel hogy ellepje.
Mellé dobtam 1 fej hagymát, 2 tört babérlevelet és csipet sót és feltettem főni.
Amikor már majdnem puha volt (ez teljesen krumpli függő, nem tudom leírni mikor, kb. 10 perc), berántottam majd kiforraltam. Amikor puha akkor kerül bele az ecet és tálaláskor a tejföl. Mi sült virslivel ettük.

(Anyja)