Joghurtos padlizsánsaláta

Ha török étterembe megyünk, a joghurtos padlizsánsaláta számomra kihagyhatatlan. Imádom!
Itthon is szoktam készíteni hasonlót, de csak a két alapelemet tartom meg, a padlizsánt és a joghurtot. Ezt csak azért írom le, hogy tudjátok, ez a recept, nem az a recept…

Hozzávalók:
1 közepes padlizsán
1 pohár joghurt
1 kis fej lilahagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 evőkanál olíva olaj

A padlizsánt megmostam és kockákra vágtam, a hagymát felkockáztam, a fokhagymagerezdeket tisztítás után megroppantottam és felkarikáztam.
Az olajat teflon serpenyőben felhevítettem és beledobtam a padlizsánkockákat, valamint a hagymaféléket is. Megpirítottam az egészet (kb. 8-10 perc). Ezután sóztam és amikor langyosra hűlt belekevertem egy pohár joghurtba.
Éjszakára hűtőben volt, másnap ettem köretként a sült húshoz ebédre.

Tipp! Finom benne a frissen őrölt feketebors és remek, ha van beleaprítva egy is csokor petrezselyem. Ez nálam most elmaradt, de így is imádtam! Könnyen emészthető, pazar íze van és önmagában is csodás.

Kép most kivételesen nem lesz, mert este készült és másnap, vacak fény viszonyok közepette befaltam.

Töltött cukkinivirág

Ma a vecsési piacon jártunk. Gondoltuk megnézzük magunknak ezt a bevásárlóhelyet, ha már hamarosan odaköltözünk a környékre. Aranyos helyi piacot találtunk, csupa kedves emberrel, termelővel. Mindenki lelkesen kínálgatta az árut és lehetett kóstolni is!
Be is vásároltunk mindenféle finomságot, igyekezve mértéket tartani… Párom elcsábult az illatozó sült kolbászra is, még várom, megbánja-e (nem mindig tudja megemészteni). A pecsenye sütőnél csak társként álldogáltam, mert már két hónapja nem fogyasztom lábas állatok húsát (csak halat) és nem kívántam a sült krumplit. Szerencsére nem haltam éhen, mert a körte és sajtkóstoló megmentett.
Számomra a legizgalmasabb esemény végül az egyik zöldségesnél történt, ahol az eladó hölgy egy csokor cukkinivirágot is kitett a portékája mellé. Nem eladni akarta, csak hozta dekorációnak, ahogy ő elmondta: “hogy megmutassa, milyen lelkesek még a tökfélék”. No de, én is lelkes lettem, mert már nagyon régen szeretném kipróbálni a töltött cukkinivirágot, de eddig nem volt rá alkalmam!

Beszereztem itt egy kupacnyi bébicukkinit és nagy mosolyok közepette megkaptam a tökvirág-csokrot is, ajándékba. Hű, volt öröm!
Délután nekiláttam az alkotásnak. Mindenféle receptet elolvastam az interneten, inspirálódási célból. Aztán átgondoltam, mi mindent vettünk ma a piacon és a boltban: friss túró, illatos petrezselyem, házi sajtkrém, tanyasi tojás, kecskesajt, lilahagyma, tejföl…
Neki is láttam a saját kreálmányomnak, amit leírok megörökítek itt, de már most megmondom, lesz rajta mit csiszolni a jövőben, nem voltam vele maradéktalanul elégedett.

Olvass tovább!

Zsenge borsóleves vajgaluskával

Piacon jártam ma, méghozzá jó korán, még a hőség előtt. A terveim közt dundiszemű meggy, ropogós cseresznye és zsenge zöldborsó beszerzése szerepelt – ez utóbbi ha lehet tisztítva.
Szerencsére az őstermelői részen mindig vannak szorgos kezű nénik, akik miközben üldögélnek és árulnak, folyamatosan tisztítják a szezonális dolgokat (zöldség, borsó, dió), mikor mit. Találtam is nekem tetsző csomagocskát, ami igaz, hogy így drágább volt, de nem kellett nekem bíbelődni vele.
Azért kértem a nénitől egy kis csomagban a borsó héjából is, egyrészt hogy megkínáljam vele a házi kedvenceinket, másrészt mert néhány zsenge héjat érdemes a levesbe dobni!

Hozzávalók:

40 dkg tisztított, friss zöldborsó
1 csomag sárgarépa
1 szál petrezselyem gyökér
1 csomag petrezselyem
1 csapott evőkanál liszt (elmaradhat)
löttyintésnyi olaj
pirospaprika
bors

a vajgaluskához:

1 tojás
1 teáskanál vaj
3-4 evőkanál liszt
bors

A leveses edénybe olajat löttyentek és rádobom a karikákra vágott zöldségeket (a fehérrépát vékonyabbra szoktam ilyenkor vágni) és a borsót. A petrezselyem szárát érdemes levágni és ilyenkor a levesalapba tenni.
Nagyjából 10 percig párolom, majd rászórom a lisztet és a pirospaprikát. Átforgatom vele, sózom, borsozom majd felöntöm vízzel.
Amíg felforr, elkészítem a vajgaluskát. A tojást felütöm és egy tálkában hozzákeverem a vajat, a sót, borsozom és folyamatosan keverve lisztet kanalazok hozzá. Annyi kell, hogy még puha, kanállal formázható maradjon.
Közben felforr a leves, ekkor kanállal beleszaggatom a galuskát és átforralom.
Kész is! Friss, vágott petrezselyemmel meghintve az igazi.

Régebben csirkeaprólékkal készítettem, de mostanában így szeretem, a zöldségek és a koranyár ízeit élvezve!

Tavaszi zöldséges kuszkusz

Anyja-Lánya napot tartottunk múlt pénteken. Kérdeztem a kis pipikémet, mit kér ebédre. Ő választotta a kuszkuszt, mert gyorsan elkészül, finom és egyikünk sem eszik ilyet túl gyakran, mert a fiúk nem rajonganak érte. Jó sok zöldséggel készítettem. Szerettem volna bele brokkolit is tenni, de sajnos nem kaptam frisset, így került bele végül a gomba – amit viszont nem terveztem.

Hozzávalók:

20 dkg kukszkusz
1 csokor újhagyma
25 dkg friss gomba
1 bébi cukkini
3 szál sárgarépa
citrom
petrezselyem
kanálka olaj

A titok szerintem annyi, hogy jól lőjjük össze a zöldségeket ízharmóniában és keménységben. Nekem fontos, hogy mindegyik már szinte puha, de még roppanós legyen, ne plötty.
Ezért úgy kezdtem, hogy a karikákra vágott hagymát kevés olajon megfuttattam, sóztam. Ezután jött a gomba mosása és nagyobb darabokra vágása. Ezt, ahogy készültem, folyamatosan dobáltam a serpenyőbe és pici citrommal meglocsoltam, hogy ne barnuljon meg.
Ezután a répát karikáztam majdnem egy centis darabokra és csak a végén került bele a cukkini. Itt már csak gyorsan átpirítottam és közben felforraltam a vizet. Ebből másfélszer annyi kell mint a kuszkusz (én konkrétan kimértem egy üvegedényben).
Ha felforrta a víz, elzártam a zöldségek alatt a gázt, beleszórtam a kuszkuszt, átkevertem és felöntöttem a forró vízzel, majd 10 percre letakartam.
Ezután villával fellazítottam még egy kevés olajat kevertem hozzá és megszórtam a durvára vágott petrezselyemmel. Citromszeletkéket is dobtam rá, de ez persze elhagyható, csak nekem most jól esett a savanykás íze.
Mi így ettünk, csak magában. Köretnek is remek lehet, például fehér húsokhoz (szárnyas, hal) vagy grillezett sajthoz.

Ez az adag köretként 4 főre elég, főételnek – önmagában – inkább csak 3 főt mondanék.

Tejszínes serpenyős burgonya

Egyik kedvenc köretem a francia rakott burgonya (tartiflette), de ritkán főzök – inkább étteremben választom – mert kicsit macerás elkészíteni. Ma azonban annyira megkívántam, hogy gondoltam csalok, hasonló csemegét készítek turbósított verzióban. Viszonylag könnyű dolgom volt, mert a salátaburgonyát már tegnap héjastul megfőztem.

Serpenyőben fele-fele arányban hevítettem vajat és napraforgó olajat. Ebbe tettem a meghámozott, vékonyra karikázott burgonya szeleteket és óvatosan forgatva, arany színűre pirítottam őket mindkét oldalukon. Ekkor frissen őröltem rá borsot – ezúttal kihagytam a szerecsendiót – és főzőtejszínnel felöntöttem a vajtól és borstól illatozó burgonyakarikákat.
Rövid forralás után már tálaltam is.
Persze nem olyan mint az eredeti, de nagyon finom! Reszelt sajttal is meg lehet hinteni, és akkor akár önálló étel is lehet. Én most köretként használtam, pirított sütőtök kockákkal és aszalt szilva felekhez ettem.

Mai ebéd – Narancsos sütőtökpüré

Tegnap kicsit elszúrtam az áfonyás sütőtök párolását: nem kaptam el a “még roppanós, de már puha” pillanatot, így végül nem tálaltam fel az ebéd mellé köretként.

Ma ez a csemege nekem tökéletes ebéd volt!
A pici vajon, aszalt áfonyával puhára párolt, kihűlt sütőtök kockákat 100%-os narancslével kevertem össze a turmix gépben. Ezután felmelegítettem és kiélvezve minden falat aromáját, bekanalaztam.

Tipp! Gyömbérrel ízesítve is isteni, sőt szerintem mangólével is remek lenne…

Cukkini lepénykék

Ma ismét “faljunk valamit, amit itthoni alapanyagokból el tudok készíteni” napot tartottam. Nyilván ez egy fokkal könnyebb szombati piacozással egybekötött hétvége után…

Hozzávalók:

1 darab cukkini
1 szál sárgarépa
1 fej vöröshagyma
1 tojás
lisztkeverék
kevés olaj
friss petrezselyem
só, bors

Egy kisebb cukkinnit lereszeltem. Gyufára vágtam a méretes sárgarépa felét – a másik felét a nyúl és a tengerimalacok lelkesen bevállalták – és csíkokra szeltem a vöröshagymát.
A zöldségeket összeforgattam, megsóztam és állni hagytam fél órát.
Ezután leöntöttem a levét és amennyire lehetett kinyomkodtam. Hozzáadtam egy nyers tojást, 3-4 csapott kanál gluténmentes lisztkeveréket (természetesen készíthető liszttel is), sót és borsot.
Teflon serpenyőben kevés olajat hevítettem és ebbe kanalaztam a masszát. Ebből az adagból 8 lepény lett. Körettel 2 főnek, anélkül 1 főnek elég szerintem.
Petrezselyemmel és kevés kockázatott pritamin paprikával megszórva, barnarizzsel és diétás tartárral ettem, de önmagában is finom vagy turbózható  fokhagymás joghurttal.

Mai ebéd – körtés rizs sajttal

Olykor nincs kedve az embernek sehova sem menni, de éhes.
Ilyenkor vagy mégis ki kell mozdulni, vagy abból ebédet alkotni, ami van itthon. Ha egyedül vagyok, sokkal inkább hajlamos vagyok fura dolgokba is belevágni, mint például ma is…

Első lépésként, bő, forró, sós vízben kifőztem egy csésze rizst – 10 perc. Eközben néhány szem még kemény körtét megtisztítottam és feldaraboltam, majd wokban, vajon, aszalt vörösáfonyával megpirítottam.
A közben elkészült, leszűrt rizzsel elkevertem és gazdagon megszórtam reszelt sajttal.

MMMmmmm, ízlik!
Kék sajt kockákkal, aszalt szilvával, dióval lehetne bolondítani… és ünnepnapokon, például kacsasülthöz is szívesen megenném.
Nyamm. :)

A karfiolt is karfiollal… főve

Miután az imént lejegyeztem Mautner Zsófi receptjét, leírom azt is, hogy a leeső részekből, hogyan készült leves, nagyjából annyi idő alatt, ameddig a karfiol megsült

Hozzávalók:

a leveshez
~ 75 dkg karfiol
3-4 szál sárgarépa
1 csokor petrezselyem
bio ételízesítő

a galuskához
1 tojás
2 csapott evőkanál finom liszt
2 evőkanál hajdinaliszt
teáskanálnyi vaj

a tálaláshoz
tejföl
édesnemes pirospaprika
petrezselyem

A karfiolrózsákat 2-3 liter vízben felforraltam, majd az első főzővizet leöntöttem. Ezután újra felengedtem hidegvízzel, a léhez adtam a bio ételízesítőt, a felkarikázott sárgarépát, az apróra vágott petrezselyem nagy részét (picit hagytam a díszíteni és a galuskába is), a sót és késhegynyi szódabikarbónát.

Amint a leves felforrt, takarékra vettem és összekevertem a galuskát:
Egy tojást tálkába ütöttem, sóztam (borsozni is lehet), mellé tettem a vajat és nagyjából fele-fele arányban a kétféle lisztből annyit kevertem hozzá, amennyit felvett, úgy hogy még puha, kanalazható, de a galuskánál jóval keményebb tésztát kapjak. Ezt a forró levesbe kanállal beleszaggattam és még 10 percig forraltam az egészet.

Friss petrezselyemmel megszórva tálaltam, paprikával megszórt tejfölt kínálva mellé.

A karfiolt is karfiollal… sülve

Valamiért a hétvégi karfiol falásomról a Hyppolit, a lakájból vett idézet, a “hagymát is hagymával eszem” jutott az eszembe. Ritkán készítek kelvirágból ételt, mert a párom nem szereti, a szagát sem, ráadásul kissé puffaszt is, így általában beérem annyival, hogyha Anyuhoz megyek és ő meglep vele. Most azonban szezon van és olyan csodaszép karfiolok kínálják magukat mindenfelé, hogy nem tudtam neki ellenállni… főleg mert láttam Mautner Zsófi, Ízes élet című műsorában a “quinoa saláta sült karfiollal” készítését. Szívesen megkóstolnám a salátás verziót is, de első körben csak a sült karfiol piszkálta a csőrömet, de nagyon. Mivel ropogósra sült zöldségeket ígértek, titkon azt reméltem, a Kedves is megkóstolja majd…

Tepsiben sült, ropogós karfiol

Nagyjából másfél kilós karfiolt vettem, de majd hamarosan (a következő bejegyzésből) kiderül, hogy a sült változat mellett, ebből lesz még  négy főnek elegendő leves is…
A karfiolt megtisztítottam, és rózsáira szedtem. Ezután a videóban is bemutatott módon felszeleteltem – ügyesen, hogy mindig legyen egyenes, lapos oldala, amire majd rá tudom fektetni…
Nekem nem volt itthon most olíva olajom, ezért egyszerű napraforgó olajat használtam. A recept szerint, olajjal, sóval és frissen őrölt borssal forgattam át a kiválasztott szeleteket. A karfiol darabokat ezután sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem és amelyikre kellett, annak a tetejét még ecsettel picit átolajoztam.
Nekem gázsütőm van, 220 fok szerintem a maximális teljesítménye, erre tekertem a hőfokszabályozót és 10 perc melegítés után betoltam a tepsit a sütőbe.
20 perc után kész is volt a csemege!

Önmagában ettem – pontosabban inkább faltam – de joghurttal, tejföllel vagy valamilyen fűszeres mártogatóssal is biztos isteni. Szerintem remek köret lehet, és variálható. Így frissen, melegen a legjobb, de másnap is fogyasztható volt wokban átpörgetve.

Sajnos a Párom nem kóstolta meg… No de, lehet így más zöldséget is sütni, legközelebb olyat választok, amit ő is szeret. ♥