Mézes gombok

Arra gondoltam, kipróbálok idén egy új mézes receptet. Pontosan nem tudtam milyet szeretnék, lehetőleg olyat aminek van “teste” – tehát nem vékony, rajzolós, karácsonyfadíszest – ha lehet puha és az is marad, amíg kitart.
Rengeteg receptet elolvastam és már tudom a puhaságra a gyógyírt is. Végül kreáltam egy saját receptet. Néhány napos, a mézeseim lezárt üvegekben vannak, egyelőre puhák.

 

Hozzávalók:

1 kg liszt
3 dl méz (vegyes virág)
3 egész tojás
12 dkg nádcukor
20 dkg vaj
2 teáskanál szódabikarbóna
2 evőkanál mézes fűszerkeverék
1 evőkanál holland kakaópor

A puha vajat, a cukrot, a mézet és a tojásokat egy nagy edényben robotgéppel összekevertem. A lisztet egy tálba tettem, hozzá szitáltam a szódabikarbónát és a kakaót, majd alaposan átkevertem. A robotgép erősebb keverőkarját használva, folyamatos forgatás közben, kanalanként adagoltam a masszához a lisztes keveréket. Amikor elfogyott, szép, ragacsos, de bizalomgerjesztő tésztám lett. Ezt bepakoltam a hűtőbe pihenni néhány órára.
A pihentetett masszát én most nem nyújtottam ki. Sütőpapírrral bélelt tepsibe golyókat formáltam (kisebbet mint egy dió, olyan méretes cseresznyényi darabokat), majd a kezemmel lelapítottam őket. Egy üveg száját használva képeztem ki a gombok peremét és kínai evőpálcikával szúrtam ki a lyukakat.
180 fokos sütőben 10 percig sültek. Ezután az asztalra raktam a tepsit, amelyik gombocska eltorzult, annál még melegen megigazítottam lyukakat és hagytam őket kihűlni.

Két tepsivel még aznap este megsütöttem, a többit hagytam másnapra… Ebből az adagból több mint 100 gombom lett!

Részletes leírást találtok a gombok készítéséről a kreatív blogomon: Pink Red – Mézeskalács gombok

Emlékeztetőül álljanak az előző évek mézes receptjeinek linkjei:

karácsonyi mézes
egyszerű mézes

Pityókás kekszgolyó

Jó ideje nem eszünk már bolti kekszeket, inkább magam sütök, akkor legalább tudom mi van benne és csak rajtam múlik a minősége, állaga. A páromnak étcsokis-zabpelyhes kekszeket gyártok rendszeresen, én jobban kedvelem a fahéjas változatot…
Igenám, de az egyik kekszes dobozban még ott csücsültek a Győri Édes zabfalatok, és sajnáltam volna kidobni őket. Fogtam hát a kupac kekszet és darálóban felaprítottam mindet. Szerintem megvolt majdnem a teljes csomag, elfelejtettem megmérni, de lehetett kb. 10-12 dkg.
Ehhez cirka 5 dkg vajjal felolvasztottam egy tábla étcsokoládét (a Lidlben 240 Ft körül már van 70%-os!) és a meleg masszába kevertem a darált zabfalatokat.


Csak az illata kedvéért egy kupicányi, jó minőségű fehér rumot is öntöttem a masszámhoz, és volt itthon kb. 5 dkg dió is, amit még őrölve hozzádobtam.
A Kedvest kértem meg a gyúrására, mert az én kezem sajnos nem bírja. A diónyi gombócok formálására azonban már készen álltam, és mivel jó vajas, csúszós lett a kekszmassza állaga, nem nagyon kellett vizezni a kezemet sem.
Az elkészült gömböket  picit megpirított majd durvára őrölt hántolt mandulába hempergettem.
Amikor kihűl, már kemény, ropogós, finom, szinte trüffel jellegű csemege.

Tipp! Szerintem megfelelő csomagolásban (üvegtál, fémdoboz), hűvös helyen hetekig eláll és akár karácsonyi ajándéknak is remek.

Nagy keksz-teszt: Áfonyás-mandulás és Vaníliás-diós

Ma este folytattam a tegnapi keksz készítést, azaz a keksz-tesztet. Azt nem lehet mondani, hogy a másik két tészta nem állt eleget, hiszen több mint 24 órát voltak hűtőben… A mai sorozat elkészítése nagyjából két órát vett igénybe, és bizony reggel is lesz még mit mosogatni, de megérte. Legalábbis kóstolásilag.
(A kalóriákat most hagyjuk, bár igyekeztem ellenállni és szerencsére az illatok nem hízlalnak.)
Tulajdonképpen ma kétféle keksz sült, csak még fűszerekkel variáltam a tésztákat. Az egyik az áfonyás-mandulás változat volt, a másik pedig a vaníliás keksz, a többi csak fűűűsszer…

nagy keksz-teszt

Áfonyás-mandulás keksz

Ebbe a tésztába kevertem bele a tojássárgákat, így jól kiegészítik egymást a gyömbéres-mandulás keksszel és ha két nap alatt készül, akkor kényelmesen elkészülhetünk…

Hozzávalók:

80 gramm mandulaliszt
40 gramm kölesliszt
190 gramm (tönköly)búzaliszt
120 gramm (nád)cukor porrá őrölve
100 gramm aszalt vörösáfonya
170 gramm vaj
2 tojás sárgája
fél citrom frissen facsart leve
1 rúd vanília kikapart belseje
csipetke só

A keksz hozzávalóit először robotgéppel, majd kézzel gyúrtam össze. Ha nem nyúlunk hozzá kézzel, akkor morzsaszerű marad! Ezután elcsomagoltam a hűtőbe másnapra. Nálam most több mint 24 órát pihent. Ekkor a felét kinyújtottam és kiszaggattam. Nem könnyű vele bánni, hiszen ha megmelegszik kicsit, a tészta tapadós lesz, az áfonya pedig nem egy alkalmazkodó típus, ezért érdemes szabályosabb formával dolgozni (kör, hold) és elővenni egy kést is, csak úgy rásegítés-képpen…
A kekszek sütőpapírral bélelt tepsibe rakva, előmelegített, 180 fokos sütőben kb. 12-15 perc alatt sülnek meg.
Én ma a felét kör alakúra sütöttem, míg a második adagba kevertem egy csapott teáskanálnyi fahéjat is, és ezt a változatot kisebb félholdakra szaggattam. Ez a keksz roppanósabb, fűszeresebb lett.
A tartós tesztre az illat miatt nem sok esélye van…

Vaníliás-diós keksz

Ezt a kekszet azért néztem ki magamnak, mert dió is volt a tésztában, amit minden általam eddig ismert formájában nagyon kedvelek. Bár idén ha jól tudom nem sok termett, azért megfizethető, és uzsonnára egy csésze teával kiváló pocak-nyugatótnak tűnt…

Hozzávalók:

100 gramm barnacukor
100 gramm vaj
100 gramm búzaliszt
50 gramm darált dió
50 gramm darált mandula
1 rúd vanília kikapart belseje
1 apró tojás
picinyke só

A tésztát érdemes gyorsen, de kézzel összedolgozni. Akinek – mint nekem – nem megy, az kezdje géppel, de a szeretetét kézzel gyúrja bele, melengesse meg.
Éjszakára (vagy legalább néhány órára) hűtőben pihikézzen az alkotó és a tészta is. Ezután lehet lisztezett deszkán 4-5 miliméteresre nyújtani és a 180 fokra előmelegített sütőben kb. 12 perc alatt (10-15 perc) megsütni. Pontosan az időt nem lehet meghatározni, én például kicsit sültebben, pirultabban szeretem – így az íze is más – de finom “szőkébben” is.
Kóstoljátok meg így is úgy is, és döntsétek el. Ez a tészta is variálható. Én például kipróbáltam a tegnapi tapasztalaton gyömbérporral. Így került a tészta felébe egy csapott teáskanálnyi és bizony nem bántam meg… de mint már mondtam, én gyömbér-függő lettem egy ideje.

Jó keksz-tesztet nektek is!

Nagy keksz-teszt: Gyömbéres mandulakeksz

Ma háromféle kekszet is készítettem, de ebből csak az elsőt tudtuk megkóstolmi, mert a másik kettőnek – a recept szerint – egy estét pihennie érdemes a hűtőben.
Nem kellett azonban várni erre a finomságra, amiből egyet az ananászos teám mellé máris elmajszolhatok!

Hozzávalók:

150 gramm mandulaliszt
kb. két centis friss gyömbér darabka reszelve
80 gramm porrá őrölt barnacukor
2 tojás fehérje
pár csepp frissen facsart citromlé

A tojásfehérjét a citromlével habosra vertem, majd belekevertem a többi hozzávalót is.
Egy érdekesen ragadós masszát kaptam. Ezt vizes kézzel formáztam nagyjából másfél centis golyóbisokká, tepsibe rakosgattam és szétlapogattam őket.
150 fokra melegített sütőben – nekem hagyományos gáz van – 15 percig “szárítottam” a kekszeket, majd enyhén megnyitott ajtónál hagytam őket kihűlni.
Finom, ropogós keksz lett, bár a gyömbér íze – legalábbis ma, frissen – nem érződik rajta eléggé. Talán érdemes lenne bele sokkal többet vagy nem a friss változatot tenni?!

Tipp! Már bekeverve vár a vörösáfonyás-mandulás keksz, ebbe került a 2 tojás sárgája…

Süti party – 2011

Tálcányi kóstoló

Még tartoztam ezzel az írással, már jó ideje, de a kezem állapota miatt nehezen veszem rá magam az írásra (néhány hét alatt lett diagnózis, remélem lassan érkezik a gyógyulás is).
Ahogy annak idején terveztem, december 10-én, koradélután gyűltünk össze, hogy jót beszélgessünk, forró italokat (tea, grog, forralt bor) szürböljünk, megkóstoljuk a sütiket, együnk némi sós ételt is, hogy ne legyünk rosszul – no meg csere-beréljük el a karácsonyra szánt nassolni valót.

Öten voltunk, azt hiszem az 5-6 fő ideális szám, a sütik készítése és a kényelem szempontjából is.

A délután remekül sikerült, a visszajelzések alapján mindenki jól érezte magát, és már többen agitáltak ismétlésre is, méghozzá akár apropó nélkül, vagy mindenesetre hamarabb, mint Karácsony előtt (Húsvét?!).

A következő finomságok készültek a Süti partyra:

citromos keksz
citromos keksz csillagok

kókuszgolyó

narancsos-csokis keksz

pihentetés nélküli mézes

ropogós csokis korong

zongora szelet

Csodálatos módon – ezt mind többször végig kóstoltuk, ettünk és ettünk, nem tudtuk (talán nem is akartuk) eldönteni, mi a legfinomabb – mégsem kapott senki gyomorrontást.
Azért jó, hogy volt szendvicsnek való – liptói túrós körözött, ropogós sajtos bagett, szalámi, koktél paradicsom, olívabogyó stb. – hiszen így a sós-pihenők után, újra majszolhattunk a csemegékből.

Ahogy hallottam, nem mindenkinél “élte meg” a sütemény kavalkád a Karácsonyt, én eldugtam őket, így a valamiért gyorsan párolgó kókuszgolyó kivételével mindegyikből jutott az ünnepi asztalra!

Köszönöm szépen lányok az élményt és a finomságokat!

Mindenki kedves olvasónak ajánlom ezt az élményt, próbáljátok ki, kiváló hangulatteremtő az ünnepek előtt, és szívet melengető emlékeket hoz elő minden elmajszolt sütemény – márpedig ennyi, eltart egy darabig…

 

Mandulás keksz


Szépen gyűlnek a keksz receptjeim…
Most megint rám tört, hogy jó lenne, valami házi kekszet készíteni, mert reggel mindig iszom egy nagy bögre teát, és a vasat nem vehetem be üres gyomorra, de nem kívánok enni, legfeljebb néhány szem kekszet.
Akkor már miért ne olyat, ami minőségi, és finom?!

Régóta szerettem volna olyan kekszet készíteni, aminek a tésztájában hangsúlyos a mandula, a mogyoró vagy a dió (mindet imádom!). Sok receptet elolvastam, aztán elkészítettem a saját művemet, ami olyasmi, de egyik sem egy az egyben…

A következő hozzávalókat kevertem össze robotgéppel:

25 dkg puha vaj
15 dkg barna cukor
2 egész tojás
30 dkg liszt
1 rúd vanília belseje kikaparva
20 dkg őrölt mandula
1 csapott teáskanál sütőpor

Ezután a masszát pár órára a hűtőbe tettem (de szerintem nem szükséges, csak nem értem rá tovább haladni).
Sütőpapírral béleltem a tepsimet, vizes kézzel csinos golyókat formáltam a masszából (nem gyúrható, illetve nyújható, laza, szétesik, szakad) és teret hagyva a majdani lapításuknak lerakosgattam őket. Ezután mindegyiket szétlapítottam – lehet elvileg pohár aljával, de én szeretem a kezemmel csinálni – majd kicsit “megboronáltam” őket derelyevágóval.

Nagyjából 180 fokos sütőben 15 percig sültek (míg a talpuk aranyszínű lett). Lapátkanállal emeltem ki őket, és csak hűlten kerültek a dobozba.
Biztos fini lenne csokival cirmolva is, de most nem vágytam ennél több díszre, így egyszerűen ennyi ez a tea vagy kávé mellé való csemege.
A leírt mennyiségből közel száz keksz lett.

(Anyja)

Egyszerű mézes

Eljött a november, közeledett a lányom névnapja, így megfeledkezve a különös “diétájáról”, gondoltam meglepem őt egy kupac mézessel, amit elmajszolhat a hűvös napokon elkortyolt teájához.
Mást akartam készíteni, mint a karácsonyi mézes és most nem terveztem különösebb díszítést sem. Inkább keksz-szerű, a széleinél akár ropogós édességet terveztem készíteni…

Hozzávalók (rengeteghez):

1 kg süteményliszt
1/2 kg méz
6 tojás
10 dkg vaj
5 púpos evőkanál barnacukor
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
1 csipet só
illatos, őrölt fűszerek
: szegfűbors, szerecsendió, gyömbér, fahéj, szegfűszeg, koriander, kardamon

A langyos hozzávalókat robotgéppel kevertem össze, a puha alapanyagokhoz fokozatosan kanalazva a szódabikarbónával elkevert lisztet. Ragacsos tésztát kaptam eredményként, amit egy napig terveztem a hűtőben pihentetni – de végül részben több lett belőle.
Felhasználáskor lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam, apróbb formákkal szaggattam belőle, és sütőpapírral bélelt tepsin sütöttem őket, kb. 180 fokon, nagyjából 15 percig.
Nem lett fényes, hiszen nem kentem meg tojással, de jól díszíthető, kicsit duci kekszeket tudtam a dobozba szedni…
Kár hogy a leányzó nem ehetett az ajándékából, most őrizgetheti, míg eljön az idő. Hmm, jobban kellett volna figyelnem.

(Anyja)

Citromos-gyömbéres keksz

Itt az ősz, szemerkél az eső, hűvös van. Egyre többet kortyolgatok kezetmelengető italokat reggelente, amihez jól esik elmajszolni egy-egy kekszet. Adózva időszakos gyömbér rajongásomnak, receptek után kutattam az interneten, de igazán egyiket sem követtem pontosan. Következzen hát az én gyömbéres-citromos kekszem.
Hozzávalók:

20 dkg liszt
10 dkg vaj
1 citrom
5 dkg nádcukor
(lágy, barna)
csapott teáskanál sütőpor
1 teáskanál őrölt gyömbér
1 tojás
1 evőkanál méz
(akác)

Előmelegítettem a sütőt (kb. 200 fokra).
A lisztet (fele-fele arányban finom és réteslisztet használtam) összekevertem, majd átszitáltam a sütőporral és az őrölt gyömbérrel. Apró kockákra vágtam a hideg vajat. Ezután a keverőtálba öntöttem a lisztes keveréket, hozzáadtam a vajdarabokat, a tojást, a mézet, a cukrot, az alaposan megmosott citrom reszelt héját és kifacsart levét és a mézet.
Robotgéppel addig kevertem, amíg homogén massza nem lett.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyeztem a kis golyókat (kb. 2-3 centis) , amiket a tésztából formáztam, majd vizes kézzel laposra simítottam őket, és a tetejükre nád cukrot (nem lágyat) szórtam (ez elmaradhat).
A harmadik adagot kicsit másként készítettem – kisebb (~ 1 centis) golyókat formáltam, ezeket megnyomtam és egy-egy mandulszemet tettem mindegyikre. Így is nagyon finom!
A kekszeket 10-12 percig (az első adag lassabban készül el) sütöttem, addig amíg a talpuk aranybarna lett. Ebből az adagból nekem kb. 30 db ropogtatnivalóm lett.
Azt még nem tudom meddig áll el, mert szerintem egy nap alatt elfogy. Azt olvastam első nap puha, aztán bekeményedik, ropogós lesz és dobozban sokáig eltartható… Feltételezem így is van.

Tipp! A tészta előző nap este is készíthető, és másnap lehet sütni. A fűszerezés természetesen variálható, ha nincs benne citromlé, akkor szerintem 2 kanál méz kell bele.

(Anyja)

Citromos keksz csillagok

Édes, citromos illat terjeng most a konyhában. Gondoltam, kipróbálok egy kis saját készítésű vajas kekszet, így Mikulásra. Azt hiszem, kevés lesz…

Hozzávalók:

12 dkg vaj
25 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
10 dkg porcukor
1 apró tojás
1 csomag vaníliás cukor
1 üvegcse citrom aroma
csipet só
reszelt citromhéj
porcukor a szóráshoz

A sütőporral elszitált lisztet és a többi hozzávalót robotgéppel elkevertem, és fóliába tekerve néhány órára a hűtőbe tettem pihenni.

A sütőt 180 fokra melegítettem, a tésztát kb. fél centisre nyújtottam és apró csillagokat szaggattam belőle. A kekszeket nagyjából 10 percig kell sütni (az alja besárgul, látszik, amikor kész), majd még melegen meghinteni porcukorral.
Feltételezem, kekszes dobozba téve sokáig elállna, de nálunk úgy látom már estére is alig lesz. Valószínűleg kedves ajándék is lehet Karácsonyra…

Majd még kísérletezem, esetleg nagyobb adaggal. (Ebből 3 nagy tepsivel lett.)

(Anyja)