Mini sajtos csiga

Gondoltam meglepem magunkat, és még a szombati bevásárlásnál betettem egy tekercs friss leveles tészát is a kosárba.
Ma jó ötletnek tűnt a tárkonyos zöldségragu leves utánra készíteni egy kis csemegét is – legalább “értelmesen” melegítettem be a sütőt a készülő kenyérnek…
A levelestészta lapot kiterítettem, tojássárgájával megkentem, sóztam. Gazdagon megszórtam reszelt sajttal, és meghintettem köménymaggal. A lapot óvatosan feltekertem, ujjnyi szeletekre vágtam, és a csigákat egy-egy fogpiszkálóval átszúrtam, hogy biztos, ami biztos, ne nyíljanak szét.
Forró sütőben nagyjából 20 perc alatt sültek aranybarnára.
Csodás illatuk van, így ahogy elkészülnek, szinte el is fogynak.

(Anyja)

Tipp! A sajtos csiga nagyszerű esősegély vendégek érkezésekor, vagy amikor jól esne valami sós ropogtatnivaló, de nincs itthon…

Kefíres krumplis pogácsa

Nem szaporítom a szavakat, mert most sül az utolsó tepsi pogácsa, aztán rohanok dolgozni. Csak gyorsan leírom, mert jól sikerült recept, szeretném ha megmaradna.

Hozzávalók:

2 dl kefir
1 csomag élesztő
1 tk. cukor
50 dkg liszt (ebből 15 dkg lenmag liszt)
50 dkg héjában főtt burgonya (hámozott, “tiszta súly”)
25 dkg vaj (margarin)
4 tojás (+1 a kenéshez)
2 teáskanál só
reszelt sajt

A kefírt az élesztővel és a cukorral elkevertem. A liszteket a vajjal, a tojásokkal és a többi hozzávalóval, majd a kefírrel átgyúrtam és egy éjszakára a hűtőbe tettem. Reggel vékonyra nyújtottam, olvasztott vajjal megkentem és feltekertem mint a bejglit, majd a két végét ráhajtottam. Ezután beliszteztem és visszaraktam pihenni. Este megint, ugyanígy áthajtogattam.
Ma reggel nyújtottam, tojássárgájával megkentem (a megmaradt fehérjét 2 tojás mellé dobva rántotta készült gyorsan reggelire a Kedvesnek), a párom adagját köménymaggal is megszórtam, lisztbe mártott formával apróra szaggattam, és forró sütőben, kb. 200 fokon adagonként kb. 20 percig sütöttem.

Tipp! A feltekerés előtt a rétegek közé lehet reszelt sajtot szórni…

Ropogós sajtos rúd

Megkívántam. Egyszerűen annyira imádom, hogy úgy éreztem, nem bírom enélkül elképzelni a hétvégét. Amúgy is a sós, sajtos aprósütemények a gyengéim. Nem álltam ellen a kísértésnek, hiszen ez a süti végtelenül egyszerűen és gyorsan elkészül.

Hozzávalók:
50 dkg liszt
25 dkg vaj
25 dkg reszelt sajt

(lehet füstölt is)
6 evőkanál tejföl
2 csapott teáskanál só
1 teáskanál őrölt kömény

a tetejére:
2 tojás sárgája
5-10 dkg reszelt sajt
(kömény)

A hozzávalókat reggel alaposan összegyúrtam és a könnyen kezelhető állagú tésztát a hűtőbe tettem pihenni. Koradélután a kinyújtott, megkent, sajttal és köménnyel megszórt, derelyevágóval felcsíkozott tésztát előmelegített sütőben aranyló színűre sütöttem.
Az illata és az íze is ellenállhatatlan. Ezért is szoktam fél kiló lisztből készíteni. Így van esély, hogy marad másnapra is.

(Anyja)

Reform sajtos

Az egészségesebb életmód jegyében már lassan egy éve igyekszem finoman, az ízélmények sérülése nélkül változtatni az itthon készülő ételek alapanyagain. Nem kerülhette el sorsát az egyszerű pogácsa sem. Nem olyan rég egy orosz élelmiszerboltban vásárolt, hatalmas pohár joghurt hozta meg az ihletet, így készült az ízletes és egészségesebb ropogtatnivaló, ami oly nagy sikert aratott a kolleganőim körében is.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
(20 dkg teljeskiörlésű, 10 dkg graham, 20 dkg rétes)
20 dkg vaj
2 ömlesztett sajt kocka
1 nagy pohár natúr joghurt (fél liter)
2 teáskanál só
1 teáskanál sütőpor
köménymag, ízlés szerint

*
20 dkg reszelt sajt
1 tojás
2-3 evőkanál tej

A liszteket a sütőporral összeszitáltam, elkevertem a vajjal, a joghurttal, sóval, köménymaggal és az ömlesztett sajtkockákkal. A masszát egy éjszakára a hűtőbe tettem. Reggel vékonyra nyújtottam a tészta felét és tejjel elkevert tojássárgájával megkentem, sajttal és köménnyel megszórtam, formára vágtam, majd papírral bélelt tepsiben, forró sütőben (200 fok), kb. 15 perc alatt, a sajt pirulásáig sütöttem.
Nagyon sok lett belőle (összesen 6 tepsi), és úgy alakult, hogy a tészta másik felét csak 2 nappal később tudtam kisütni. Ez még finomabb volt, mint az 1 nap után készült verzió, ezért legközelebb hagyom tovább állni.

(Anyja)

Lala kifli picit másképpen

Amióta olvastam Limara pékségében a Lala kiflit, tudtam, hogy ki kell próbálnom. Lehet nem ez a vasárnap volt a tökéletes erre az alkalomra, kicsit béna voltam, meggyűlt a bajom a tekergetéssel, és bizony nem sikerült két egyforma sós süteményt alkotni – de a lányom megvígasztalt, mert ettől még a végeredmény isteni!

Hozzávalók:

2 tojás
1 pohár joghurt
1-2 dl tej
2 evőkanál olaj
2 evőkanál cukor
40 dkg rétes liszt
30 dkg finom liszt
5 dkg élesztő

a kenéshez:
10 dkg vaj, só, resztelt sajt

A hozzávalókat a kenyérsütő gépbe raktam és a dagasztó-kelesztő programot bekapcsoltam. Másfél óra múltán egy csodaszép, illatos tésztát emelhettem ki a gépből. Eddigre bemelegítettem a konyhát is, hogy a hőmérséklet finom meleg legyen, hiszen még kellett a tésztával dolgozni. Limara leírását követve igyekeztem megfelelően nyújtani és darabolni a tésztát, de nem számítottam arra, hogy az elkészült kiflik még növekednek. (No, meg elnéztem a vágást is, nem 16, csak 8-felé daraboltam a tésztát.)
A kifliket megkentem tojással, tetejükre reszelt sajtot, és némelyikre köményt illetve tökmagot is szórtam. Volt némi milánói, gombás szószunk, így készült néhány fűszeresebb töltelékű süti is.
Az eredeti receptben írt 9 perc helyett (gondolom a méret miatt) kb. 15 percig kellett sütnöm a csemegét. Frissen, melegen, de hidegen, sőt másnap is isteni (grillben melegítettem meg)!
Legközelebb édes tésztával, fahéjjal tervezem kipróbálni…
Ha akkor sikerül jól vágni és tekerni, akkor készítek róla fényképes dokumentációt.

Variációk leveles tésztára

Vannak helyzetek, amikor gyorsan, mégis finomat és meleget szeretnénk összedobni. Ilyenkor nagyon jó, ha van egy csomag leveles tészta otthon, hisz fél órán belül illatos ropogtatni valót, desszertet, csemegét tehetünk az asztalra. Nemrég vettem friss csomagolt, nem mirelit tésztát, így alkalom kínálkozott tesztelni a lehetőségeket…

Fűszeres paradicsomos falatok

A tésztát a derelyevágóval apró négyzetekre (kb. 3×3 cm) vágtam. Mindegyiket megkentem tojássárgájával, rátettem egy-egy szelet koktélparadicsomot, megszórtam oreganóval és reszelt sajttal, és végül a frissen sült falatokkal megleptem a vizsgákra készülő lányomat…

Illatos almás táska

Ehhez az édességhez alapötletet Piazza Piazzatól vettem, de kicsit variáltam rajta.
A téglalapokra vágott tésztának egyik felének közepére jófajta házi baracklekvárt kentem, majd erre reszelt, fahéjjal és mézzel elkevert almát kanalaztam. Ezután a tészta másik felét szépen ráhajtottam és derelyevágóval felhasogattam, majd megsütöttem, végül mézzel “felfényeztem”.

Sodort köményes-sajtos

A tésztát csíkokra vágtam, sós tojássárgájával megkentem, reszelt sajttal és köménnyel megszórtam és pirosra sütöttem.
Ez a párom kedvence lett…

(Anyja)

Pogácsa – csak egyszerűen

Kivételes alkalmak egyike – nem csak hogy sertepertéztem a konyhában, de olyasmit csináltam, amire Anya megint noszogatott, tegyem föl ide.  Általában inkább ő süt-főz, én csak segédkezem meg fotózok, de most én “játszottam”…

Már hetek óta kattogott az agyamban, hogy kéne valami jó pogácsát sütni. Persze különböző rossz kifogásokkal mindig elhalasztottam, de most már addig húzódott, hogy felgyülemlett bennem a rákészülés és nem volt kifogás. Receptem még nem volt, de azt már kitaláltam, hogy honnan lesz. :)) A munkahelyemen van egy nagyon aranyos takarító néni, aki állítólag nagyon finomakat süt-főz. (El is hiszem. Olyan mesenagyis kinézete van. :)) Szóval a következő recept tőle van… (Köszönöm, Anikó néni!)


Hozzávalók:

fél kg liszt
fél kg túró
fél kg vaj
(én Rama kockával csináltam)

Az eredeti receptet 1/4 kg-mal diktálta, de mivel ismerem az itthoni sáska állapotokat, rögtön dupláztam. Ilyen egyszerű arányoknál nehéz lett volna elszámolni magam. :))

Este bekeverendő, másnap süthető. A lelkemre lett kötve, hogy estére mindenképpen hagyjam pihenni a tésztát, szóval míg én kipihentem a gyúrás fáradalmait, a tészta a hűtőben szunyókált. Reggel aztán  (majdnem az) első dolgom volt, hogy kivegyem és nekilássak a sütésnek. Mivel a tészta már nyersen is finom volt (szokásom mindenféle süteményt nyers állapotban is többször “minőségellenőrizni” ;)) és az állaga is jónak tűnt, lelkesen álltam neki a konyhában tüsténtkedni.
Lisztezett deszkán jó ujjnyi vastagra nyújtottam, kiszaggattam és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam. (Nem nagyon nő, szóval olyan vastagra nyújtsátok, amilyen magas pogikat szeretnétek és nyugodtan tehetitek őket szorosan egymás mellé a tepsiben.) A tetejüket megkentem tojással, aztán különböző változatok készültek. Volt sima, sajttal bőven megszórt és fetasajtos. Anyáéknál a fetás nyert (már csak azért is, gondolom, mert a tészta egy kicsit sótlanra sikerült), nekem a roskadásig trappistás ízlik a legjobban. :))
Előmelegített sütőben 200 fokon 30-40 perc alatt megsülnek.

(Lánya)

Juhocska

A Mamó mesélt nekem a múltkor a juhocskáról, hogy az kb. olyan mint a sajtos rúd, csak éppen kicsit más és hogy a gyerekek mennyire szerették. Persze azóta sem hagyott nyugodni a dolog és mégha megint sikerült is elérnem, hogy nem volt minden itthon hozzá, megoldottam és mondhatom isteni finom lett!

Hozzávalók:

50 dkg rétes liszt
25 dkg sertészsír
(ennek fele nálunk most margarin volt)
25 dkg juhtúró
1 kefír
2 egész tojás
1 púpos teáskanál sütőpor
1 teáskanál só
(köménymag)
olaj

Az egyik tojás sárgáját félretettem, a többi hozzávalót (az olajat nem) összegyúrtam, majd betettem a hűtőbe kb. 2 órára. Ezután a tésztát kinyújtottam és próbasütést végeztem, mert azt mondták ez így finom. Muris apró “lepénykék” lettek belőle. Tulajdonképpen finom volt, de semmiképpen nem perfekt, ezért a megmaradt tésztát háromszor hajtogattam, és a Mamó tanácsa szerint a rétegek közt megkentem olajjal (ő zsírt ajánlott, de az ugye elfogyott). Ezután ujjnyira nyújtottam, szaggattam, és a tojássárgájával megkentem (páromnak néhányat köménnyel megszórtam), majd 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem.

Kocka-sajtos rúd

Végre volt annyi eszem, hogy elkérjem nagyikám isteni sajtosának receptjét! Az eredeti teendők szerint 2-3 napokat kellett volna szárítanom a sajtot reszelés előtt és után is, de mi a leányzóval úgy döntöttünk, a karácsonyi édesség-sokk után, nem várunk és megcsináljuk ezt a sós süteményt, lesz amilyen lesz.

Hozzávalók:

1 doboz “kockasajt” (Mamó szerint legjobb a Csárdás, de jó pl. a Medve is)
50 dkg rétesliszt (nem volt elég itthon, nagyrészt finom liszttel készítettük)
15 dkg zsír (fontos hogy zsír, margarin nem jó, mi Pick sertészsírral készítettük)
2-3 evőkanál kefír vagy joghurt (tejföl volt itthon, az ment bele 3 púpos evőkanál)
2 csomag sütőpor (egyet tettünk csak bele, meg volt kis maradék a muffinból…)
(kb. 1 teáskanálnyi tengeri sót tettünk bele)

tetejére:
1 egész tojás
20 dkg sajt (eredetileg szárított reszelt sajt, mi frisset tettünk rá, részben füstöltet)
(kömény, szezámmag, tökmag, kinek mi ízlik)

A hozzávalókat alaposan összegyúrtuk és deszkán (2 részletben) kb. fél centisre nyújtottuk. Alaposan megkentük (a Mamó külön lelkemre kötötte, hogy többször alaposan kenjük meg) tojással, majd gazdagon megszórtuk sajttal, amit jól bele is kell lapogatni! Erre kerülhetnek a magok, aki szereti…
Előmelegített sütőben, 200 fokon az első adag kb. 15 perc alatt megsült, a többire már csak tizet kellett várni. :) Négy tepsi lett belőle (kb. 160 darab), az első két adag úgy fogyott el, ahogy kisült… így aztán valószínűleg nem tudom majd megmondani meddig finom, ez a “sokáig eláll” sós csemege, mert szerintem nálunk már holnap sem lesz egy szem sem.
Köszi, Mamó! (Folyt.köv. – mert most már rendszeres nagyi faggatás lesz, bizony!)

(Anyja)